Featured
Az ókori görög mitológia világa, az Iliász, az Odüsszeia, az ógörög tragédia és komédia a 20. és a 21. században is inspirálja a művészeteket. Legújabban Christopher Nolan Odüsszeia-filmfeldolgozása aktualizálta a több ezer éves történetet, de a görög tragédiákat is gyakran állítják színpadra vagy reagálnak rájuk más művészetekben. Jellemző, hogy a mítoszokra épülő előadásokkal kortárs problémákat gondolnak újra: egyén és hatalom, egyén és közösség viszonyát, a családon belül újraíródó traumákat, a női kiszolgáltatottságot stb. A jól ismert klasszikus történetek a színházi nyelvek megújítására is alkalmasnak bizonyulnak. Mi van ezekben a több ezer éves történetekben, amitől továbbra is általuk értelmezzük magunkat?
Ezt a témakört árta körbe legutóbb a Pannon KultúrKlub eseménye, melyen karunk docense, a program vezetője dr. Ladányi istván beszélgetett vendégével Karsai Györggyel.
Karsai György az ókori görög dráma és a kortárs színházművészet közötti kapcsolatok kiváló ismerője. Filológiai felkészültségével és a drámaszövegek mély ismeretével évtizedek óta új dimenziókat nyit meg az antik színjátszás hazai és nemzetközi értelmezésében. Iskolateremtő oktatói tevékenysége során hallgatók és színházi szakemberek generációit nevelte a szövegek iránti alázatra és intellektuális nyitottságra. Előadásaiban és elemzéseiben az antikvitás időtlen kérdései mindig friss, a jelenünkkel párbeszédbe lépő gondolatokként kelnek életre.
Ha lemaradtak volna a rendezvényről - mely a Veszprémi Önkormányzat támogatásával valósult meg-, itt visszanézhetik:
https://www.facebook.com/PannonKulturKlub/videos/1480534260608801?locale=hu_HU
Featured
A legtöbb emberben az élete során valamikor felmerül a kérdés, hogy vajon miért éppen úgy alakult az élete, ahogyan azt megélte. Mi befolyásolta az eseményeket? Mi történt volna, ha bizonyos élethelyzetekben más döntést hoz, vagy más emberekkel hozza össze a sors? Beszélhetünk-e arról, hogy a sorsunk előre meghatározott, vagy létezik az ember életét meghatározó szabad akarat? - ezekre a kérdésekre keressük a választ a Pannon KultúrKlub 6.0 március 30-i rendezvényén.
Szondi Lipót magyar pszichiáter az 1930-as években kezdett el foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy az emberek az életük során fontos helyzetekben (párválasztás, hivatásválasztás, barátválasztás) miért éppen az adott a döntéseket hozzák meg, amikor a lehetőségeik tárháza szinte korlátlannak tűnik. Vizsgálatai és személyes élettapasztalata alapján létrehozta a sorsanalízis elméletét. A sorsanalízis, bár egy pszichológiai, tudományos elgondolás, nagyon mélyen gyökerezik Szondi zsidó kulturális és családi hátterében, hiszen a sors kérdése a rabbinikus irodalomban is jelentős szerepet tölt be.
Ezen az estén Dr. Káplár Mátyás pszichológus, a Nemzetközi Szondi Társaság elnöke, valamint Megyeri Jonatán rabbi segítségével járjuk körül a sors kérdését a pszichológia és zsidó hagyomány tükrében. Arra keressük a választ, hogy mit nyújthat ez az örökség a mai kor embere számára.
Helyszín: Papírkutya Kultúrbisztró
Kezdés: 2026.03.30. 18:00
Minden érdekődőt szeretettel várunk!
Featured
Lemaradt az előadásról? Itt visszanézheti:
https://www.facebook.com/PannonKulturKlub/videos/2496934140799887?locale=hu_HU
Featured
Mesterséges intelligencia és oktatás kapcsolatáról beszélgettek a Pannon Kultúrklub évadzáró rendezvényén.
A beszélgetést online közvetítettük, de itt visszanézhető:
https://www.facebook.com/PannonKulturKlub/videos/1257524432383337?locale=hu_HU

Köszönjük az izgalmas és inspiráló lehetőséget, az offline és online nézőknek az időt és a figyelmet, illetve a kérdéseket, a szervezőknek pedig a barátságos környezetet és vendéglátást.
Featured
2026. október 5-én Pannon KultúrKlub rendezvényén a nyelvészet kerül a középpontba.
Ballonkabátban Szibériában - Beszélgetés Schmidt Évának, az obi-ugor népek és nyelvek kutatójának hagyatékáról címmel, kollégánk Pelczéder Katalin nyelvész vendégei
Csepregi Márta nyelvész (ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont) és Ruttkay-Miklián Eszter néprajzkutató, muzeológus (ELTE Néprajztudományi Kutatóintézet, Néprajzi Múzeum) lesznek.
Schmidt Éva etnográfus, folklorista, nyelvész 1970-től 2002-ig gyűjtött és kutatott Nyugat-Szibériában, életét a hantik és a manysik nyelvének és szellemi kultúrájának megismerésének szentelte.
Hagyatékának felbecsülhetetlen értéke többek között abban áll, hogy e veszélyeztetettnek minősülő nyelveket és az e nyelveket beszélő közösségek kultúráját dokumentálta talán az utolsó órában, mégpedig korszerű gyűjtési és archiválási elvek mentén, a hantik és a manysi nyelvjárások kiváló beszélőjeként, igen széles gyűjtési spektrumon.
Több száz órányi hang- és videofelvétel, kéziratok, jegyzetek, fényképek őrzik rendkívüli munkáját. 2002-ben bekövetkezett halála után a hagyaték húsz évig zárolva volt, így annak feldolgozása 2022-ben kezdődhetett meg.
Hogyan lehet egy ekkora, sokféle hordozón és több helyszínen fennmaradt életművet feltárni, rendezni és kutathatóvá tenni? Mit tudhatunk meg belőle Schmidt Éva kutatói módszereiről és legközelebbi nyelvrokonaink távoli világáról? Az est folyamán ezekre a kérdésekre keressük a választ vendégeinkkel, Schmidt Éva pályatársával és tanítványával, akik ma a hagyaték feldolgozásán dolgoznak.
Helyszín: Papírkutya kultúrbisztró, Veszprém, Szabadság tér 9.
Kezdés: 18 órakor
Minden érdeklődőt szeretettel várunk rendezvényünkön, mely veszprém Megyei Jogú Város Önkormányaztának támogatásával valósul meg.
Featured
Mesterség-e az intelligencia? - Beszélgetés ember és gép együttműködéséről a 21. századi oktatásban ezt a kérdést járják körbe a résztvevők
- Abonyi János, az adattudományok és komplex rendszerek kutatója, egyetemi tanár, a Pannon Egyetem rektora
- Koren Balázs matematikatanár, az EdTech Koalíció szakmai vezetője
- Ollé János tudományos főmunkatárs, a Pannon Egyetem HTK Digitális Módszertani Intézetének igazgatója
- Visy Zoltán, a Redmenta Edutech Kft. társalapítója és ügyvezetője
Kovács Márkkal a HTK Digitális Módszertani Intézetének messteroktatójával.
Az esemény Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával valósul meg.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Featured
Beszélgetés az Amerikába kivándorló magyarokról történelmi és személyes szemszögből.
Az Amerikai Egyesült Államok idén 250 éves.
A Pannon Kultúrklub következő beszélgetésén, a Humántudományi Kar Angol–Amerikai Intézete szervezésében az USA-ba kivándorolt magyarok történetével, sorsával – és jelenével, jövőjével – foglalkozunk.
A korábbi egyedi utazásokat követően az 1848/49-es szabadságharc óta több hullámban vándoroltak ki tömegesen Magyarországról olyanok, akiknek itthon lehetetlenné, veszélyessé vált az életük, vagy Újvilághoz kapcsolódó remények, érvényesülési lehetőségek indították őket útnak. Sokan haza is tértek közülük, sokan az amerikai társadalom megbecsült tagjaivá váltak, sokan nyomtalanul eltűntek, sokak leszármazottjai máig tartják a kapcsolatokat az itthon maradottakkal… Róluk beszélgetünk a témakör kutatóival, illetve személyesen is érintett kollégáinkkal.
Vendégek:
Katona László Gábor oktatási szakértő, amerikanista (Pannon Egyetem)
Mathey Éva történész, amerikanista (Debreceni Egyetem)
Tóth Benedek médiatörténész (Pannon Egyetem)Moderátor: András Ferenc filozófus (Pannon Egyetem)Időpont: 2026. szeptember 21., hétfő, 18 óra
Helyszín: Papírkutya kultúrbisztró, Veszprém, Szabadság tér 9.Az esemény az USA 250 rendezvénysorozat része.
Programunk Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával valósul meg.
Featured
Az idei év második rendezvényén a paraszti humor kerül gorcső alá.
Rendezvényünket Veszprém Megyei Jogú város önkormányzata támogatja, minden érdeklődőt szeretettel várunk!