Hírek

Március 23-án, hétfőn tartott előadást Dr. habil. Glózer Rita, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének vezetője a Pannon Egyetem Humántudományi Karán a TDK műhely keretében. A közösségi média kutatásáról szóló előadás elsősorban a kommunikáció- és médiatudomány szak első- és másodéves hallgatóinak szólt, akik érdeklődve hallgatták a bemutatott példákat és módszereket.

Az előadás elején Dr. Tóth Benedek, a Társadalomtudományi Intézetének vezetője röviden köszöntve a megjelenteket. Ezt követően Dr. Fekete Richárd egyetemi adjunktus mutatta be az előadót, kiemelve szakmai hátterét.

Glózer Rita bevezetésében arra a kérdésre kereste a választ, miért és milyen eszközökkel vizsgálhatjuk a közösségi médiát. Részletesen ismertette a kutatási irányokat, köztük a tartalom-, narratív- és szemiotikai elemzés módszereit, valamint a közönségkutatás, a komplex megközelítések, a metaadatok vizsgálata és az affordanciaelemzés szerepét. „A médiakonvergencia korában nehéz szétválasztani a folyamatokat” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a kutatási módszerek gyakran egymásra épülnek, és csak együtt adnak pontos képet az online jelenségekről.

Glózer Rita két konkrét kutatásán keresztül mutatta be a módszerek gyakorlati alkalmazását: a ValóVilág valóságshow közösségi média jelenlétét, valamint a Szinodális út magyar nyelvű Facebook-felületeinek vizsgálatát olyan példaként hozta, amelyek jól érzékeltetik, hogy hogyan alakul át egy televíziós műsor vagy társadalmi kezdeményezés online közösségi térben értelmezhető tartalommá.

Az előadó a ValóVilág példáján keresztül részletesebben is kitért arra, hogy hogyan alakult át egy hagyományos televíziós formátum alkalmazkodva a digitális környezethez. Felidézte, hogy a valóságshow az RTL műsorán tizenegy évadon keresztül futott, és már a későbbi szériák idején is egyre erőteljesebben támaszkodott a közösségi média által kínált csatornákra.

Glózer Rita elmondta, hogy az RTL kifejezetten a fiatal korosztály elérésére kísérleti projektet indított, amelynek a célja a műsor rövidített, közösségi médiára optimalizált tartalmainak terjesztése volt. A kutató ennek kapcsán bemutatta, hogy hogyan lehet metaadatokat kinyerni és miként épül fel egy tartalomelemzés a vizsgált platformokon megjelenő posztokból.

A ValóVilággal kapcsolatos kutatás arra is rávilágított, hogy a social médiában egyre inkább külön műfajként jelennek meg a „zsánertartalmak”. Ezek a tartalomtípusok visszatérő posztok, plakátok, promóciós elemek és interakcióra ösztönző bejegyzések, amelyeket ma már külön stáb készít a műsor részeként. Glózer Rita hangsúlyozta, hogy ezeknek a csapatok a munkája mára a műsorkészítés szerves részévé vált, és sok esetben ők határozzák meg, milyen irányban él tovább egy-egy televíziós epizód a közösségi térben.

A hallgatók betekintést kaptak abba is, hogy hogyan szerveződnek a közösségi médiában a különböző nézői csoportok, amelyek gyakran saját közösségeket alakítanak ki a műsorok ”kibeszélésére”. Ezekben a csoportokban megjelennek a vélemények, értelmezések és viták, amelyek további elemzési lehetőségeket nyitnak meg a kvalitatív kutatásokhoz. Glózer Rita rámutatott: a képek, bejegyzések, metaadatok és kommentek összehasonlítása fontos módszere annak, hogy a kutatók feltárják, hogyan formálódik egy televíziós tartalom társadalmi jelentése az online térben.

Az előadó ezt követően a másik kutatási témáját, a Szinodális út magyar nyelvű Facebook-felületeken való megjelenését mutatta be. Mint elmondta, a pápa kezdeményezésére elinduló folyamat célja az egyház megújulása volt, amelynek egyik kulcseleme a kommunikáció. A kutatás fő kérdése: megjelenik-e a Szinodális út témája a magyar nyelvű közösségi médiában, és ha igen, kik teszik láthatóvá ezeket a tartalmakat?

Glózer Rita rámutatott, hogy bár a pápa kiemelt hangsúlyt helyezett a témára, a magyar Facebook-felületeken meglepően kevés kommunikáció kapcsolódik ehhez a témához. A kutatás metaadatai is ezt támasztották alá: csak szórványos bejegyzések jelentek meg, kevés szereplőtől. Pedig a téma mind az egyházi hívek, mind a tágabb társadalom szempontjából releváns lenne.

A vizsgálat módszertanát a szisztematikus közösségi médiaelemzés adta. Az előadó beszélt arról, hogy szövegbányászati eljárásokkal, valamint előre meghatározott keresőszavakkal – például szinódus és szinodális – térképezték fel az elérhető tartalmakat. Emellett metaadatok elemzésével azt is megvizsgálták, hogy az egyes posztok eredetiek, vagy más oldalakról átvett, újraosztott anyagok voltak.

A kutatás arra is kiterjedt, hogy milyen Facebook-fiókok osztották meg ezeket a bejegyzéseket, valamint, hogy kik a felületek tulajdonosai és működtetői. Az eredmények szerint a téma elsősorban a görögkatolikus közösségek számára jelent meg hangsúlyosként, míg más egyházak kevésbé foglalkoztak vele. „A posztok tudósítanak, hírt adnak, beszámolnak” – fogalmazta meg Glózer Rita, jelezve, hogy ezek a tartalmak nem véleményt vagy reflexiót, hanem elsősorban információközlést képviseltek.

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy az egyházi szereplők nem érzékelik megfelelően a Szinodális út kommunikációs jelentőségét. Bár a pápa által kezdeményezett megújulási folyamat központi szerepet szánt a nyilvánossággal való kapcsolattartásnak, a magyar nyelvű online térben ennek alig látható a nyoma.

Az előadás végére egyértelművé vált, hogy a közösségi média kutatása rengeteg lehetőséget rejt, és sokkal több, mint egyszerű online tartalmak figyelése. A bemutatott példák és módszerek jó eséllyel több hallgatónak is adtak ötletet ahhoz, milyen irányba indulhatnak el kutatásaikkal. Dr. Glózer Rita előadása inspirálóan hatott a hallgatók számára: megmutatta, mennyi feltáratlan kérdés van még a digitális térben.

Sipőcz Borbála

kommunikáció -és médiatudomány szak