Karunkon már lassan hagyomány, hogy az ünnepek közeledtével a Neveléstudományi Itnézet oktatói és hallgatóink kézműves foglalkozásokkal ajándékozzák meg. Az idei adventi időszakban két különleges alkalom is színesítette a készülődést.

December 2-án harmadéves, nappali tagozatos óvodapedagógus hallgatóink Annusné Nagy Rózsa tanárnő irányításával karácsonyi kézműves foglalkozást tartottak a Veszprémi Ringató Körzeti Óvoda óvodásainak. A gyerekek fenyőfákat, angyalokat és rénszarvasokat készítettek, miközben jókedv és az alkotás örömének zsivalya töltötte meg a termet. A program egyszerre nyújtott maradandó élményt a kisgyermekeknek és értékes szakmai tapasztalatot hallgatóink számára. Bízunk benne, hogy a közösen töltött idő valóban örömteli pillanatokkal gazdagította a gyermekeket és kísérő óvodapedagógusaikat.

December 3-án folytatódott az ünnepi készülődés: harmadéves tanító szakos hallgatóink Kópházi-Molnár Erzsébet és Annusné Nagy Rózsa tanárnők támogatásával hagyományos karácsonyi kézműves foglalkozást szerveztek karunk hallgatói és dolgozói számára. A könyvtár Kováts-termében sokan gyűltek össze, hogy együtt alkossanak, beszélgessenek, és egy kicsit lelassulva ráhangolódjanak az ünnepekre.

Mindkét esemény hozzájárult ahhoz, hogy karunk közössége gazdagodjon élményekkel, kapcsolódásokkal és az ünnepekhez méltó meghitt pillanatokkal. Köszönjük a szervezők és résztvevők munkáját, lelkesedését és jelenlétét.

A Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet oktatói november 5–7. között Nápolyban, a Università degli Studi di Napoli L’Orientale épületében vettek részt azon a háromnyelvű (magyar–olasz–angol) nemzetközi konferencián, amelyet az MTA fennállásának 200. évfordulója alkalmából szerveztek.

A több európai ország magyar tanszékeiről érkező kutatók részvételével megtartott rendezvény társszervezője Pelczéder Katalin, intézetünk megbízott vezetője volt. A több mint egy évtizede működő veszprémi–nápolyi egyetemi együttműködés újabb mérföldköve ez a közösen megálmodott és megvalósított konferencia, amely a jövőben egy közös magyarszakos képzés elindításához is hozzájárulhat.

A „Múlt és jövő között: irodalmi és nyelvtudományi kutatások a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulója alkalmából” című konferencián intézetünk oktatói az alábbi témákban tartottak előadást:

• Pelczéder Katalin – az akadémiai helynévkutatás folyamatai; a Veszprém környéki helynévtörténet
• Ladányi István – Tolnai Ottó Wilhelm-dalok című kötetének poétikai sajátosságai
• Kovács Gábor – Mikszáth Kálmán A kishirdetések című novellája és a „…” írásjel prózanyelvi funkciói
• Baranyiné Kóczy Judit – a magyarságot kifejező és értelmező nyelvi és vizuális metaforák kapcsolatrendszere
• Zámbó Bianka – Tandori Dezső képversei és az Egyetlen című noteszkötet érdekességei
• Szávai Dorottya (volt oktatónk) – a kortárs elégia műfajelméleti kérdései

A sikeres együttműködés következő lépése, hogy a közös szakmai munkába hallgatóinkat is bevonjuk, tovább erősítve a nemzetközi kapcsolatrendszert és a közös kutatási projekteket.

Bemutatkozott a Helikon 2025/2-es száma – Ladányi István tanulmánya a kelet-közép-európai neoavantgárdról

2025. november 17-én mutatta be a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle A neoavantgárd (kelet-közép-európai tükörben) című, 2025/2-es tematikus lapszámát. A bemutatóra a budapesti Kelet Kávézó és Galériában került sor, ahol a neoavantgárd jelenségének értelmezési lehetőségeiről és kutatási irányairól Kürti Emese, Ladányi István, Müllner András és Földes Györgyi, a Helikon főszerkesztője folytattak kerekasztal-beszélgetést.

A lapszám a legújabb neoavantgárd-kutatásokat foglalja össze, különös tekintettel a kelet-közép-európai kontextusra. A bevezető tanulmány újraértelmezi a neoavantgárd körüli – részben máig élő – vitákat, amelyek arra vonatkoznak, mennyiben tekinthető a neoavantgárd önálló és értékhordozó művészeti irányzatnak. A tematikus összeállítás esettanulmányok és konkrét művészeti példák révén mutatja be a régió sajátos művészeti működésmódjait, különös tekintettel arra, miként kérdőjelezik meg és írják át a Bürger-féle neoavantgárd-koncepció bizonyos negatív előfeltevéseit.

A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták: a szocialista korszak közegében a neoavantgárd nem csupán esztétikai, hanem politikai tétet is hordozott. A művészcsoportok aktivitása valós, rendszerkritikus lázadást jelentett, így a nyugati elméletekben megfogalmazott kritikák – például az intézményesülés vagy a pusztán formai transzgresszió vádja – nem alkalmazhatók automatikusan a kelet-közép-európai jelenségekre.

Ladányi István tanulmánya a lapszámban

A Pannon Egyetem Humántudományi Karát külön is érinti a tematikus szám, hiszen Ladányi István, a HTK Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézetének habilitált egyetemi docense is publikált a kötetben.

Tanulmányának címe:

Szombathy Bálint kézjegye az Új Symposion neoavantgárd arculatán (1971–1972)

Ladányi írása a vajdasági magyar művészeti szcéna egyik meghatározó alakja, Szombathy Bálint tevékenységét vizsgálja, különösen azt, hogy Szombathy miként formálta az Új Symposion folyóirat 1970-es évek eleji neoavantgárd karakterét. A tanulmány bemutatja a korszak kísérletező esztétikáját, a folyóirat szerkesztési gyakorlatát, valamint a jugoszláviai kulturális közeg különálló sajátosságait.

Ladányi elemzése hozzájárul ahhoz, hogy a magyar és kelet-közép-európai neoavantgárd új kontextusban, regionális sajátosságaiban váljon értelmezhetővé.

A HTK Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet büszkén jelenti be, hogy két jelentős kiadvánnyal gazdagította tudományos portfólióját az elmúlt időszakban. Az új kötetek széles spektrumot ölelnek fel, a pedagógusjelöltek módszertani támogatásától az interdiszciplináris kutatásokig, reflektálva a nyelvhasználat, a pedagógiai gyakorlat és az identitáskutatás aktuális kérdéseire.

A nyelvi tudatosság fejlesztése – gyakorlati módszertani kötet pedagógusjelölteknek

Megjelent Dr. Parapatics Andrea, intézetünk habilitált egyetemi docensének új könyve A nyelvi tudatosság fejlesztése címmel, amely gyakorlati segítséget nyújt a pedagógusjelöltek képzéséhez.

A kötet célja, hogy a hallgatók – nem csupán a leendő magyartanárok, hanem minden pedagóguspályára készülő hallgató – saját nyelvhasználatát tudatosabbá tegyék. A könyvben szereplő feladatok és rövid tanulmányok lehetővé teszik, hogy a hallgatók az elsajátított ismereteket közvetlenül a későbbi tanítási gyakorlatban is alkalmazhassák, elősegítve a tananyag élményszerű és szemléletes feldolgozását.

A kötet a Tinta Könyvkiadó gondozásában jelent meg, és praktikus forrásként szolgál a pedagógiai képzésben részt vevő hallgatók számára.

A múltban gyökerező identitás jelene és jövője – háromnyelvű konferenciakötet

Intézetünk emellett közel félezer oldalas, háromnyelvű tanulmánykötetet jelentetett meg a 2023 nyarán Veszprémben tartott interdiszciplináris nemzetközi konferencia előadásainak anyagából. A kötet címe: A múltban gyökerező identitás jelene és jövője.

A kiadványban 20 HTK-s kolléga mellett hazai és nemzetközi kutatók publikálták legújabb eredményeiket. A tanulmányok különböző tudományterületekről érkeznek:

• nyelvtudomány
• irodalom- és kultúratudomány
• pszichológia
• neveléstudomány
• építészet
• identitáskutatás

Ez a sokszínűség lehetővé teszi, hogy a kötet átfogó képet adjon a múlt, jelen és jövő identitáskérdéseiről, és értékes interdiszciplináris párbeszédet teremtsen a különböző tudományterületek között. A kiadvány szerkesztője Dr. Parapatics Andrea, és a Tinta Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

VII. Interdiszciplináris Konferencia a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetéről – a Pannon Egyetem partnerségével

A „VII. Interdiszciplináris Konferencia a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetéről” című eseménysorozat idei rendezvényének partnere volt a Pannon Egyetem Humántudományi Karának Társadalomtudományi Intézete. A konferenciát a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) szervezte Székelyudvarhelyen (Székelyföld, Erdély, Románia) 2025. november 21–22-én. A kétnapos rendezvényre a Kárpát-medence minden országából érkeztek magyar nemzetiségű kutatók, összesen több mint 150 résztvevővel.

A Pannon Egyetem Területfejlesztési Képzőműhelyének oktatói és hallgatói is aktívan részt vettek az eseményen. Péti Márton, a terület- és városfejlesztő mesterszak szakfelelőse moderálta a plenáris előadásblokkot, és részt vett az NSKI tudományos díjainak átadásában. Rácz Szilárd határkutatási és geopolitikai témában tartott előadást, és vezetett szekciót a Magyar Regionális Tudományi Társaság társszervezésében. Székely Rita mesterhallgató vidékfejlesztési témában mutatta be kutatását.

A konferencián a Pannon Egyetem területfejlesztési műhelyének nemzetközi projektjei is bemutatásra kerültek. Kiemelkedett a DanubeAdapt projekt, amely a Duna térség klímaadaptációs lehetőségeit tárgyalta Sütő Attila vendégoktató (HungaroMET) előadásában. Emellett Elena Matescu, a Románia Nemzeti Meteorológiai Szolgálatának főigazgatója ismertette a térség klímapolitikai kezdeményezéseit és azok regionális hatásait.

Az esemény lehetőséget biztosított a résztvevők számára a tapasztalatcsere mellett a nemzetközi szakmai kapcsolatok elmélyítésére, valamint hozzájárult a Kárpát-medencei magyar kutatói közösség együttműködésének erősítéséhez. A konferenciasorozat ezáltal idén már a nemzetköziesítés felé tett fontos lépést, és új perspektívákat nyit a regionális társadalmi és gazdasági kutatások számára.

Az eseményt az Erdély TV közvetítette.

A Pannon Egyetem Egyetemi Tudományos Diákköri Tanácsa és az HTK Kari Tudományos Diákköri Tanácsa a 2025 őszén megrendezésre kerülő ITDK rendezvényen négy szekcióban és hét tagozatban tartja meg konferenciáját a kar alap- és mesterszakos hallgatói számára: irodalom- és kultúratudomány, művelődéstudomány, nyelvtudomány, neveléstudomány és oktatás-technológia, pszichológia és mentálhigiéné, színháztudomány és drámapedagógia, társadalomtudomány. Az őszi ITDK lehetőséget jelent a hallgatók számára, hogy kijussanak a 2027 tavaszán esedékes Országos Tudományos Diákköri Konferenciára.

A szekcióbeosztást és programot a TDK honlapján érhetik el.

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XXIII. vándorgyűlését 2025. október 30–31-én Veszprémben rendezték meg, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának társrendezésével. A csaknem 200 résztvevőt vonzó szakmai esemény plenáris előadásokkal indult, többek között Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és nemzetközileg elismert kutatók közreműködésével.

A vándorgyűlésen a Pannon Egyetem Területfejlesztési Képzőműhelyének több oktatója és hallgatója is aktív szerepet vállalt.
Rácz Szilárd, intézeti oktatónk a konferencia főszervezőjeként tevékenykedett, emellett vezette a határkutatásokkal foglalkozó szekciót is.

Hallgatóink közül többen is bemutatták kutatási eredményeiket:

• Mitru Máté és Tury-Nagy Miklós előadásai a kárpátaljai és ukrajnai térbeli folyamatokat, valamint az ukrajnai decentralizációs és területi tervezési reformokat elemezték.
• Kocsis Péter Csaba, a terület- és városfejlesztés mesterszak szakkoordinátora a roma szegregációs mintázatok vizsgálatáról számolt be.

A konferencián több kiemelt szakmai szerepet töltött be:

• Péti Márton, a mesterszak szakfelelőse moderálta a „Területfejlesztési képzések, felsőoktatási helyzetkép” című plenáris kerekasztal-beszélgetést.
• Előadást tartatott a vendégoktatónk, Salamin Géza (BCE) által vezetett európai térbeli tervezési szekcióban.
• Emellett szekciót is szervezett a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel közösen „A térségi magyar közösségek változó stratégiai pozíciói a Kárpát-medencében és Európában” címmel.

A vándorgyűlésen való részvétel és az aktív szakmai közreműködés jól mutatja, hogy a Pannon Egyetem Területfejlesztési Képzőműhelye meghatározó szereplője a hazai és nemzetközi regionális tudományi diskurzusnak. Oktatóink és hallgatóink kutatásai értékes hozzájárulást jelentenek a területfejlesztési tudásbázis gazdagításához, és tovább erősítik egyetemünk szakmai jelenlétét a tudományos közéletben.

balról: Péti Márton (PE), Lengyel Imre (SZTE), Mezei Katalin (SZIE), Salamin Géza (BCE)

2025. november 13-15. között Szegeden került megrendezésre az Országos Neveléstudományi Konferencia. A 33 szimpózium és 64 tematikus előadás között, az oktatás- és pedagógiatörténeti kutatások szekcióban tartott előadást  Dr. Somogyvári Lajos, a  Neveléstudományi Intézet igazgatója, a 60-as évek életmódváltásáról, kollektivizálásáról "A fiatalok menekülnek a falusi munkától" címmel. Annusné Nagy Rózsa mesteroktató a poszterszekcióban mutatta be a fenntarthatósághoz kapcsolódó kutatását.